Jelenleg csoportunk megbízással is vállal keresőoptimalizálást az I2 Stúdió Kft. égisze alatt.

Jelen cikksorozat eddigi tapasztalatainkról szól.

————

Mi a célunk egy weboldallal  ? Szeretnénk ha minél több ember látná, és rendszeresen látogatná. Az interneten márpedig óriási számok érhetőek el. Talán sokan emlékeztek még milyen öröm volt a 100. látogató a weboldalon. Azután a 100. látogató ugyanazon a napon, majd a napi 10.000 látogatós magyarországi álomhatár átlépése… Nos, a keresőoptimalizálás, mint tudomány és mint szakma ezen célok elérésében hivatott segítséget nyújtani.

Hogyan hozhatnánk látogatókat a weboldalra ? Alapvetően három megoldás létezik : az offline hirdetésekre érkező látogatók, a fizetett online hirdetésekre érkező látogatók, illetve a szabadszavas keresők (és hozzájuk kapcsolódó egyéb hasonló oldalak) irányából érkező ingyen látogatók.

A fizetős hirdetések témaköre nem képezi részét jelen cikksorozatnak, úgyhogy tegyük fel, hogy nincsen több százezer vagy több millió forintunk, hogy a weblapunkat hirdessük akár az offline médiában, akár online. Így a harmadik megoldás marad : a keresők irányából érkező látogatók.

Milyen szabadszavas keresőkről beszélünk ? A világ kereséseinek 85-90%a a Google-nél történik. Jelenleg ők a téma legerősebb vállalata, és a leginnovatívabb és legintelligensebbek így a maradék 10-15% melyen a Yahoo-Bing osztozik néhány kisebb keresővel, csak fut a Google után. Ez annyit is jelent hogy folyamatosan igyekeznek a Google-höz igazítani magukat. Mi,  SEO szakemberek is ezt tesszük.

A feltörekvőben lévő web2-es keresési/látogatottság növelési oldalakkal – mint a facebook, youtube, twitter – ebben a cikkben még nem, de később fogunk foglalkozni.

Mennyi látogató érkezik a keresőkből ? Ez két egyszerű számtól függ : az adott kulcsszóra hányadik pozícióban van az oldalunk, illetve az adott kulcsszóra hány ember keres naponta. (egyértelmű hogy jobb dolog egy napi 2.000.000szor keresett kulcsszóra 9. helyen lenni, mint egy napi 50szer keresett kulcsszóra 1. helyen)

Itt pedig el is érkeztünk első cikkünk lényegi kérdéséhez :

Mi alapján dönti el a kereső hogy hányadik helyen hozza az oldalunkat ?

Talán sok szakmabéli most fogja a fejét, hiszen erről a kérdésről szól az egész keresőoptimalizálás, hogyan is lehetne egyetlen cikkban megválaszolni ? A Google már 2008ban több mint 250 különféle, súlyozott szempontot vett figyelembe a találati listák kiszámításánál.

Azt mindenképp fontos látni, hogy ezek a szempontok titkosak. A SEOval foglalkozó szakemberek szinte kizárólag deduktív módon, az elért eredményeik és számaik alapján igyekeznek kitalálni hogy mi lehet a jó megoldás a jó kereső-pozícióhoz.

Én viszont most inkább, rengeteg adat elemzése helyett egy gondolatkísérletre hívom a tisztelt olvasót, hogy együtt próbáljunk rájönni arra a néhány, kiemelten fontos szempontra, melyek lényegében meghatározzák a weboldalunk pozícióját.

Képzeljük el tehát, hogy mi magunk vagyunk a keresőmotor. Tegyük fel, hogy a technikai lehetőségeink adottak ahhoz hogy egyszerre láthassunk az egész internetet, az összes weboldalt. Mindegyik, teljes tartalmával a fejünkben van.

Ekkor eljön hozzánk egy barátunk, és azt kéri ajánljunk neki weboldalt, hogy olvashat a rigókarajról. Mi nagyon szeretnénk a legjobb oldalakat ajánlani neki. (mi baráti szeretetből tesszük ezt. a Google számára pedig ez a legalapvetőbb üzleti érdek, mely ha egyszer meghiúsul a cégóriás azonnal csődbe megy)

Itt következik a lényeg. Fejünkben van az internet összes weboldalának minden létező információja. Hogyan döntsük el tehát, hogy melyik oldalakat ajánljuk barátunknak, és milyen sorrendben ?

Először is kiválasztjuk azokat a honlapokat, melyeken egyáltalán megtalálható a “rigókaraj” kifejezés. Találunk 100 darab honlapot, mely a szöveges tartalmak elemzése alapján a rigókarajról szól. Igen ám, de szúrópróba szerűen megnézve őket, találunk olyat is, amin viccek vannak melyek a rigókarajról szólnak, olyat is, ami egy blogbejegyzés a devizaárfolyamokról, de 192 komment van hozzá, és a 10.kommenttől kezdve a heves vita elfordult az árfolyamoktól és a rigókarajról kezdtek a kommentelők vitázni. Hamar rájövünk arra is, hogy van egy komoly tudományos értekezés a témában, azonban a rigókaraj szó notóriusan rigókaralynak lett elírva, így be sem került a 100 kiválaszott közé.

Mit tehetünk tehát második lépésként hogy szűkítsük a kört az igazából és komolyan a témával foglalkozó oldalakra ? Ekkor rájövünk, hogy a milliárdnyi ember, akik az internetet megtöltik tartalommal, bizony elvégezték már a tartalom vizsgálatát. Megnézzük tehát, hogy kiválasztott 101 oldalunkra milyen címszóval hivatkoznak más weboldalak készítői. Mindjárt tisztul a kép ! A viccoldalra “rigókarajos viccek” szóval hivatkoznak, míg a devizaárfolyamos cikkre például egyetlen rigókarajos hivatkozást sem találunk. Ellenben a 101. oldalunk az elírt rigókaraly-al, rengeteg komoly rigókaraj feliratú hivatkozást kap más oldalakról.

Maradt tehát 30 oldalunk, melyek a tartalmuk és a rájuk mutató hivatkozások alapján a nekünk szükséges témával foglalkoznak. Az a kérdés, hogy milyen szempontok alapján tudjuk őket sorba állítani barátunk számára, hogy garantáltan a legnívósabbat kapja első helyen ?

Valamilyen elképzelés alapján erő-sorrendbe kellene állítani a 30 oldalunkat. A népszerűség elég jó mutatószámnak tűnik az erősorrendhez. Hogyan mérjük ezt ? Kézenfekvő : az oldal látogatottsága alapján. A mai napig sok ismerős akinek mesélek a munkánkról azt gondolja hogy a keresőben a találati sorrend látogatottság alapján készül. Talán tudat alatt természetesnek tűnhet ez – de nem. Ha egy picit belegondolunk, ha ez lenne a rendszer – befagyna az internet. Minél több ember látogatná az oldalunkat, annál több újat adnának a keresők, és vice versa. Ráadásul látogatottság vásárlással, nagy tőkével könnyedén lehetne egyik napról a másikra rengeteg ingyen látogatóhoz is jutni.

Más megoldás kell. Mérjük azt, hogy más webmesterek, weboldal készítők mennyire értékelik az adott honlapot – vagyis kiteszik-e saját weboldalukra a rámutató linket. Ha pedig igazán profi rendszert akarunk, azt is meg kell néznünk, hogy azokra a weboldalakra, melyek az általunk vizsgált honlapra mutatnak, milyen és mennyi hivatkozás mutat. Ez a rendszer pedig továbbgördül az egész interneten, önmagába visszatérő algoritmusként. Ahhoz pedig hogy ezt megoldjuk, a Google által a ’90es évek végén kidolgozott pagerank rendszert hívhatjuk segítségül.(Ennek részleteivel majd egy későbbi cikkben foglalkozom) Most csak annyit erről, hogy honlapunk a rámutató linkek ereje és száma alapján egy 0-10 terjedő skálán kap egy “pagerank értéket”.

Ez már valami ! Ki is alakult rögtön egy sorrend a 30 rigókarajos honlapból. De újabb probléma jelentkezik : a második helyen egy olyan oldal van, mely látványosan spekulatívan lett létrehozva. Elolvassuk, és bár rengeteg rajta a rigókaraj kifejezés, semmi hasznos információt nem tartalmaz, viszont rengeteg a reklám, melyekre véletlenül rá is kattintunk. Pagerank értéke viszont 6-os ami nagyon magas. Hogy lehet ez ? Az oldal tulajdonosa nyilván linkeket vásárolt sok pénz befektetésével. Így sikerült megelőznie pl. a 3. helyzetettet amely oldal komoly írásokat tartalmaz a témáról, de csak 5ös a pagerankje.

Tehát tovább kell finomítani a rendszert. Hogy zárjuk ki a spekulatív oldalakat ? Mi az amít még a világ összes pénzével sem lehet megvásárolni ? Nem, nem a szeretetre gondolok hanem az időre. Ha tehát a pagerank értéket kombinálom azzal hogy az adott weboldal milyen régen van online – és milyen régen foglalkozik az adott témával, hozzáadok egy csipetnyi automata szemantikus elemzést a szöveg minőségéről, és egy mérőszámot mely a frissítés gyakoriságát mutatja, kapok egy kombinált erő+tartalom értéket, melyet fantomnéven “thrustrank”-nak nevez a SEO szakma.

Ennek a mérőszámnak az alapján már olyan sorrendbe áll a 30 weboldalunk, hogy elégedettek vagyunk vele, és boldogan adjuk át a listát barátunknak, hadd csemegézzen.

Áttekintve tehát a legfontosabb mutatóink a pozíció szempontjából :
- kulcsszavak előfordulása a honlapunkon
- a ránk mutató hivatkozások szövege
- az oldalunk pagerankje (vagyis a ránk mutató hivatkozások ereje és száma)
- a tartalmunk szövegminősége (egyedisége, és mennyisége)
- a honlapunk kora, és frissítési gyakorisága

A következő cikkemben átveszem az On-Page SEO lényegi elemeit – vagyis hogy mit tehetünk azért, hogy honlapunk kívül-belül megfeleljen a keresők követelményeinek. Azt követően fogok majd rátérni a SEO munka igazi lényegére, mely a linképítés (és egyszerűen azért ez mert ez az egyetlen szegmense a munkának ahol a végtelenségig fejleszthető az oldal, nem zárt a vége a munkafolyamatnak).

Remélem tetszett első cikkem, várom a kommenteket

Murányi Pál

A feladatunk a weblapot a legfontosabb kulcsszavakra első oldalra hozni.